A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Agneta. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Agneta. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. március 23., szombat

SZEMÜVEGEM MARGÓJÁRA_Amit isten összekötött_No.4

Amikor pár napja lefotóztam ezt pohár-kanál kettőst, még nem tudtam, hogy extra aktualitása is lesz. Sztorim úgyse nagyon volt hozzá, úgyhogy "hurrá", itt az írnivaló. Szóval ez a felespohár és ez, a Párizsból Ágnes által elemelt kis mustároskanálka azért képeznek elválaszthatatlan párost, mert pont ennyi kis felesnyi vízben szeretem feloldani a vissza-visszatérő migrénem kedvenc ellenszerét, a Cataflamot (mindenkinek megvan mire esküszik, én erre), és pont ekkora kis kanálka kell a megkeveréséhez.
Nagyjából ennyit tudtam volna elmondani, meg tán még azt, hogy jé, milyen érdekes, hogy a kanál kicsit hullámos, meg milyen jó kis hosszúkás formája van. Erre ma elmenetem a szemészhez, aki megerősített abban, hogy szemüvegre van szükségem, ráadásul mindennap, állandóan hordósra, nem csak olvasáshoz, vagy ilyesmi megúszós. Ez nem valami jó hír, de kicsit se meglepő, mert gyerekként is szemüveges voltam, de épp húsz éve véletlenül beágyaztam a szemüvegem apukám ágyába, amitől kissé amorf lett és onnantól kezdve sohatöbbet nem vettem szemüveget. Úgy látszik alkalmazkodó típus vagyok, homályosan is megfelelt a világ. Mostanáig. Egészen elkenődtem már, amikoris kiderült, hogy a migrénem (ami ugyebár annyira része az életemnek, hogy bejáratott kellékek is vannak hozzá a háztartásban) is feltehetőleg amiatt van, hogy az agyam folyton kompenzálja a rossz szemem teljesítményét és élesít élesít élesít, aztán bekattan és migrén.
Ha belegondolok, hogy ez nem lesz többé, már nem is bánom, hogy úgy fogok kinézni, mint aki hegesztőnek öltözött farsangra (mind a 63 felpróbált szemüvegben úgy éreztem magam, mintha jelmezben lennék). Per bónusz: állítólag azért alszom el filmnézés közben könnyebben (nesze nektek, ti mind, akik ezért szivattatok oly sok éven át), mert elfárad a szemem.

Amúgy elvégeztem egy igen érdekes kísérletet. Megpróbáltam felidézni, hogy kik is a szemüveges ismerőseim, és kik nem azok, aztán végigpörgettem a facebook kontaktokat ellenőrzésképpen. Hát meglepően nagy hibafaktorral emlékeztem, egy csomót eltévesztettem (ide is oda is)! Ígyhát most nagyobb eséllyel remélhetem, hogy nektek sem fog feltűnni, hogy én eddig nem voltam szemüveges...


2012. augusztus 17., péntek

BRÉKIN' NEWS

Egészen tökéletes kanalat kaptam ma Ágnestől. Egy csodás véletlennek köszönhetően összetalákoztunk a belvárosban, és beültünk ebédelni, ő pedig előkapta a táskájából a szuvenírt, amit nekem hozott. Mi más, mint kiskanál! (Ez is tényleg kicsi.) Annyira kompakt, annyira aranyos, kedves és duci, hogy azt hiszem mostantól ez a kanál mindig a táskámban lesz. Épp befér a tárcámba, biztos, hogy szükségem lesz rá még és akkor nagyon fogok neki örülni! Amúgy olyan, mintha a Light my fire kanalak rokona lenne, csak épp kihagyták a nyelét középről. Közben pedig nagyon emlékeztet egy hajdíszre is (meg is próbáltam a hajamba tűzni, de nem akart ottmaradni és a látvány sem volt tökéletes!).
Valamilyen nagyon újrahasznosított, szuperökó anyagból készült, ami amúgy érződik is rajta, mert kissé puha és sárgás a műanyag - ezek az anyagok gyakran ilyenek. Nade az anyagválasztáson ne is lepődjünk meg, hisz a kanál Dániából (a koppenhágai design múzeumból!) jött, ahol Ágnes szerint evidencia, hogy minden de minden öko és re. Igen, el is hiszem.
Szervusz kanál, örülök neked.